Annak eldöntése, hogy milyen műtrágyát válasszunk, néha embert próbáló feladat. Melyik formula lenne jobb az adott helyzetben? Egy 18-9-9-es vagy egy 5-10-5-ös zsákot kellene -e beszereznem?
Mit is jelentenek ezek a számok?
Bonyolultnak tűnhet a rendszer, de nem kell megijedni, hamar át lehet látni. Amikor műtrágyát választ – mindegy, hogy évelőkhöz, egynyáriakhoz, zöldségekhez, a gyephez, cserjékhez vagy fákhoz – az első megválaszolandó kérdés, hogy milyen vegyi összetételre van szükségem? A vegyi összetételt tulajdonképpen az a három szám jelenti, amit minden egyes műtrágyás zsákon feltüntetnek. Ilyen például a 10-20-10, a 10-10-10- vagy a 18-40-0. Ezek a számok a súlyuk százalékos arányában mutatják a három legfontosabb tápanyag mennyiségét a műtrágyában, mindig ugyanabban a sorrendben: nitrogén-foszfor-kálium (N-P-K). Minden egyes tápanyag másban segíti a növényeket, és a konkrét formula kiválasztása az aktuálisan elérendő céltól függ.
- Az első szám a nitrogénre vonatkozik. Például egy 24-8-4 összetételű zsákban 24% az összes nitrogén aránya. A nitrogén abban segíti a növényt, hogy több klorofillt termelhessenek, ennek köszönhetően pedig gyorsabban tudjanak növekedni. Nitrogén hozzáadásával a növények magasabbra nőnek és zöldebb leveleket hoznak. Ezért ha sötétzöld pázsitot szeretne, olyan gyepműtrágyát használjon, aminek magas a nitrogéntartalma – viszont készüljön fel a gyakoribb fűnyírásra is.
- A második szám a foszfor arányát mutatja meg. Az előbb példának hozott 24-8-4-es műtrágyában 8% foszfor van. A foszfor segíti a gyökerek fejlődését, és serkenti a virágzást, növeli a virágok méretét. A műtrágyaipar marketingesei ezért hirdetik a magas foszfortartalmú trágyákat „Virágzásindító” és hasonló elnevezésekkel. Magas foszfortartalmú műtrágyát érdemes használni akkor is, ha valamilyen új dolgot telepített a kertjébe – a frissen vetett pázsit vagy egy újonnan ültetett cserje is hálás lesz érte.
- A harmadik szám a kálium mennyiségére utal. A 24-8-4-es műtrágyában 4% kálium van. A kálium sok mindenre jó: védi a növényt a betegségek, a kiszáradás ellen, fokozza a hidegtűrő képességet. Szerepet játszik még a fotoszintézis folyamatában és az egészséges gyökérfejlődésben is. Érdemes megfontolni a magas káliumtartalmú műtrágyák használatát tél és nyár elején, hogy a növények könnyebben viseljék az extrém hőmérsékleti viszonyokat, vagy akkor, ha problémát okoznak a kártevők, rovarok a kertben.
Azok, akik gyorsak fejszámolásban, valószínűleg már észrevették, hogy a százalékok összege nem adja ki a 100-at. Ez azért van, már más tápanyagok és térfogatnövelő anyagok is előfordulnak a műtrágyákban. Ezek a töltőanyagok gondoskodnak arról, hogy a tápanyagok egyenletesen szétoszoljanak a kezelt területen, tehát egyáltalán nem feleslegesek.
Tapasztalt kertészek hamar észrevehetik, ha tápanyaghiányosak a növényeik. A nitrogénhiányos növény például világoszöld vagy sárga leveleket fog hozni. Ha egy egyébként zöld levelű növény lombja lilásan elszíneződik, az azt jelenti, hogy túl kevés a foszfor a talajban. Azonban annak, hogy egyértelműen meghatározzuk, hogy milyen és mennyi műtrágyára lesz szükség az egyetlen megbízható módja, ha bevizsgáltatjuk a talajt. Talajminta vizsgálatot több helyen is végeznek az országban.
Legközelebb már, ha műtrágyát válogat, nem kell, hogy zavarba jöjjön! Csak gondolja végig, mire van szüksége a növényeinek, és párosítsa ezeket a szükségleteket a számokkal. Növényei hálásak lesznek az odafigyelésért!
